Írtam már egyszer az időjárás manipulálásról, Marc Elsberg Celsius című könyve kapcsán.
Geoengineering, ez a szép, tudományos szó jelenti az időjárás manipulálást. A geoengineering azt jelenti, hogy technikai eszközökkel változtatják meg az időjárást vagy a klímát.
Amikor írtam korábban róla, akkor még csak úgy szerepelt, mint potenciális jövő? Nem egészen. Íme egy idézet egy másik hasonló, tavalyi blogbejegyzésemből: „Die Nanomaschinen beinflussen jetzt schon die globalen Wettersysteme und heizen die Atmosphäre auf.” Magyarul: a nanogépek már most befolyásolják a globális időjárási rendszereket és felforrósítják az atmoszférát.“ És ma sem tudok másépp reagálni erre, mint akkor: „Az emberiség egy csomó olyanba kezd bele, amit nem ért teljesen és még kevésbé tud kontroll alatt tartani. Nem tiszta őrület?.Lehet, hogy ez az kérdés, amin leginkább el kellene gondolkodnunk, mert manapság sajnos sok példa van rá.“
Nem úgy néz sajnos ki, hogy ugyanazok gondolkodnának el, akik hatni is tudnak arra, hogy jó néhány esztelen vagy felelőtlen kísérletbe ne kezdjenek bele.
Mindenestre az többféle forrás alapján elmondható, hogy ezen kísérletezés már ma is jelen van. A politikusok által jórészt eltitkolni akarva, de nem eltitkolhatóan, hiszen a következményeitől sokan szenvednek általában.
Miért szenvednek, hiszen azt gondolhatná az egyszerű ember, hogy éppen az emberek érdekében történik a manipulálás? Lehet, hogy ezt súgná a józan ész, de a valóság mást mutat. A manipulálás lehet mellékhatás is, és lehet tudatosan bevetett fegyver is. És természetesen lehet félresikerült kísérlet is.
Mi késztet most az írásra? Néhány tornádó. Amely szó itt nem valami fémből készített hadieszközt jelent (katonaviselt emberek talán ilyenre asszociálnának), hanem azt az időjárási jelenséget, amely biztosan egy életre szóló rossz élményt jelent mindazoknak, akik átélik és túlélik. Mostanában kicsit túl sok, vagy mondhatnánk egyre több erős, intenzív pusztítást okozó tornádót láthattunk a híreken keresztül a TV-ben.
Vagy kezdjem egy rég nem látottan hatalmas felhőszakadással? Dubaiban biztosan hosszú éveken át mondogatták, hogy náluk sajnos túl kevés eső esik. Az idén biztosan nem mondják. Gondolom, sokan meglepődtek, amikor egy Dubairól szóló riportban úszó autókat és vízben guruló repülőket láttak. Egy időjárás manipulálási kísérlet félresikerült? Több eső lett, mint tervezték, annyi eső esett le egy nap alatt, mint máskor egy év alatt. Úgy nézett ki, hogy Dubai repülőterén nem repülőkkel, hanem csónakokkal kellett volna közlekedni. Szóval, félresikerült kísérlet? Néhány sajtójelentés szerint ez elképzelhető.
Cloud seeding — ez az angol neve (magyarul felhőmagvasítás egy internet oldal alapján) annak a módszernek, amellyel a különféle, az időjárást befolyásolni igyekvő laboratóriumok, szervezetek már évek óta kísérleteznek. Az Egyesült Arab Emírátusban évek óta van egy ilyen projekt, a neve UAE ResearchProgram for Rain Enhancement Science. Nagyon apró, vízmegkötő részecskéket lőnek a felhők közepébe, és azok eredményezik a felhők felduzzadását, megszaporodását.
Lehetséges, hogy egy ilyen kísérlet túl lőtt a célon? Egyesek szerint ez igen, lehetséges, mások viszont kifejezetten tagadják ebben az esetben, mondván, hogy aznap éppen nem volt ilyen „felhőbelövés“.
Kinek higyjünk?
Ez a legnehezebb kérdés. Mind a két oldal, amelyik így és úgy ítéli meg, fel tud hozni a laikusok számára érthető, de nehezen bebizonyítható indoklásokat. Akik amellett érvelnek, hogy nem kísérlet volt, azok a globális felmelegedést és az urbanizáció megnövekedését okolják. Ilyesfajta érvelést ma már nagyon sok mindennel kapcsolatban hallunk. De mentség? Az urbanizáció megnövekedése nem rajtunk, az embereken múlik?
Akármilyen érvekkel találjuk szembe magunkat, továbbnézve, mindegyik mögött ott van valahol az ember. A jelen civilizáció.
A Dubaiban leesett soha-nem-volt-még nagyságrendű esőzés után két nagy, pusztító tornádóról is hallhattunk a hírekben. Az egyik az USA több államában tombolt, viharosan rövid idő alatt elérve, hogy milliók maradtak fedél nélkül, veszítették el a házukat és mindenüket, amit addig egy élet munkájával felépítettek.
„Ez biztos csak az időjárás lehetett, hisz ki akarna Amerikában pusztítani?“ — kérdezhetnénk.
Avagy kérdezhetné a naiv, mindennapi ember. Igaza van?
Alig két nappal az USA-ban pusztított tornádó után egy: újabb tornádó tombolt a Földön, ezúttal Kínában. Ez is nagy pusztítást végzett, halottakat és letarolt településeket hagyott maga után.
Miért haragszik ránk az időjárás? Avagy a számítógépes játékokon felnőtt nemzedék azt is kérdezhetné: Ez a legújabb divat? A mai hidegháború ilyesfajta hidegzuhany háború?
Nem fogjuk megtudni.
Kinek higyjünk?
Az egyes nagy államok polgárai hisznek még a politikusaiknak? Hisznek a hadseregeiknek?
Vagy az emberek igyekeznek már nem odafigyelni semmire, csak örülni, hogy egy adott vihar nem őket érte el?
Árvíz
Megáradt patak
Egy fél nap sincs s elsodor
Házakat, hidat,
Mit emberek alkottak
Néhány évtized alatt.
Kísérletező ember
Nem járhatunk csak
Jól bevált utakon, de
Azt nem szeretjük,
Ha a kísérleteink
Alanya magunk vagyunk.
Felhők
Felhők jönnek és
Felhők mennek, takarják
Az ég kékjét, jól
Tudják, az a messzeség
Nem övék, s nem a mienk.
Felhők feketék,
Felhők fehérek, külön
Két csoport, együtt
Haladnak a jót hozók, s
Együtt a vad pusztítók.
Pusztítást hozók
Nem csak a vírus
A láthatatlan veszély,
Nem csak az atom,
Mindent uraló gazság
Hozza el a pusztulást.
Az emberen múlik
Magam sem tudom
Néha miből fakad a
Lelkemben remény,
Látva temérdek rosszat s
Nagyon sok szenvedő lényt.
Tehetetlenség
Dühít, de nem rabolja
El hitem, lesznek
A változáshoz erős,
Jó emberszívek velem.
Megtanuljuk a
Hamisat felismerni,
Ki rejtve akar
Ártani, ki nem akar
Mást, maga hasznát húzni.
Nyílt erőszak és
Bújó ármány ellen csak
Oly ember tehet,
Ki megértette, hogyan
Lesz emberré a gyerek.
Felelősség
A tévutakért s
Az elmúlasztottakért
Is mienk lesz a
Felelősség, tetszik vagy
Sem, a Sors mindig ítél.
Senki sem ússza
A számonkérést végleg
Meg, felelősség
Elől aki elbújna,
Önmagát is becsapja.