A mindennapokban gyakran úgy véljük, hogy a civilizációnk úgy fejlődik, hogy egyre bölcsebbek és bölcsebbek leszünk, egyre többet tudunk és fogunk tudni. De ha elkezdünk gondolkodni rajta, rádöbbenhetünk, hogy ez korántsem így van. Az igaz, hogy mindig jönnek újabb és újabb tudások, újabb és újabb technológiák, de párhuzamosan ezzel van egy másik folyamat is: tudások és technológiák merülnek feledésbe.
Soroban és sandabakus. Pontosabban úgy kellene mondanom, hogy japán soroban és tibeti sandabakus. Még hozzá lehetne tenni, hogy Suan Pan, ami a régi kínai abakusz neve.
Mikor legutóbb a bolhapiacon (Flohmarkt) jártam, egy nagy kupac mindenféle tetejéről az egyik asztal alól rám kacsintott egy soroban. Igen, ez az! Veszlek és viszlek. Azóta esténként gyakorolok: már egészen tűrhetően tudok vele összeadni és kivonni, és nekiláthatok megtanulni a szorzást és az osztást.
Miért olyan fontos ez?
A gyerekeket az iskolában manapság nem tanítják meg abakusszal számolni, maximum egy egyszerű számolólécet hívunk néha segítségül. Japánban a sorobant használják még az elektromos kalkulátorok elterjedtsége ellenére is. Sőt, a szülők egy része súlyt helyez rá, hogy a gyermek sorobanon is megtanuljon jól számolni. Nem azért, hogy soroban versenyen induljon — ugyanúgy vannak ilyenek, mint sakkversenyek és go versenyek — hanem azért, mert a gondolkodást segíti. Ha többféleképpen tud valaki számolni, az kicsit olyan, mint amikor valaki több nyelven beszél.
A mai átlag japán sorobanon 17 rudacska van, négy karikával az elválasztó vonal alatt, és egy karikával fölötte. (A négy alsó értéke 1, a felsőé 5, és a rudak jelentik a helyiértéket.)
Kimutathatóan több, mint 2500 éve használnak a Földön különféle abakuszokat. A Suan Pan-t a tizennegyedik, a sorobant a tizenhatodik századig vezetik vissza.
És a sandabakus? A tibeti sandabakus? (A Sand a szóössztételben a német Sand szónak megfelelően a homokot jelenti.) Erről tudunk manapság már a legkevesebbet. Nemcsak azt nem tudjuk, hogy pontosan milyen régre nyúlik vissza az időben, de azt sem, hogy mi mindenre használták valójában. Annyit tudunk, hogy csillagászati számításokhoz is, és hogy minden számnak több fogalmi megfeleltetése is van.
Például:
0: Üresség, Ég
1: Hold, Nyúl, Test
2: Kéz, Pár
3: Világ, Csúcs, Tűz
4: Òceán, Folyó, Ördög
Stb.
Ezek megfejtéséhez nem hiszem, hogy eljutok most. 🙂 De a sorobanon megtanulok számolni.
time2life 