Chiri Yukie, avagy az Ainu-k emlékezete

Néhány órával hirtelen halála előtt 19 éves korában, Chiri Yukie befejezte az egyetlen könyvet, amit írt, az Ainu Shinyoushuu-t. Az Ainu Shinyoushuu egy gyűjtemény, hagyományos Ainu dalok gyűjteménye Ainu és japán nyelven. A könyv, amely egymás mellett, párhuzamosan tartalmazza a dalokat Ainu-ul és japánul, az első írásos, nyomtatásban megjelent emléke egy régi sámán kulturának.
Kik azok az Ainu-k? Az Ainu szó maga embert jelent. Az Ainuk egy nagyon régi nép, akik a japán szigeteken éltek a japánok megjelenése előtt, és azok megjelenésével egyre jobban visszaszorultak északra. Az utóbbi évszázadokban túlnyomórészt Hokkaido és Szahalin szigetein éltek. Ma, 2015-ben, az Ainuk jelentik az egyetlen elismert nemzetiségi kisebbséget Japánban.
Az Ainuk nyelve és kultúrája alapvetőn különbözik mind a japánokétól, mind pedig a szomszédos szárazföld szibériai népeinek kultúrájától. Talán szigetlakó voltuknak, az izoláltságuknak köszönhető, hogy a huszadik század elejéig többet sikerült megőrizniük a hagyományaikból, a vallásukból, a szájhagyomány útján továbbadott és így fennmaradt legendáikból, mint a környező népeknek.
Chiri Yukie (Chiri a családnév) 1903-ban született egy olyan időszakban, amikor Hokkaido erős japánosításon és modernizáláson ment keresztül. A városiasodás nagy gyorsasággal haladt előre, magával vonva a hagyományos Ainu szokások – medve áldozat, tetoválások, stb. – hasonlóan gyors csökkenését. A japánok az Ainukat primitív népnek tekintették.
Chiri egy vagyontalan arisztokrata Ainu családba született, a nagynénje és a nagyanyja nevelték fel. Mind a két asszony jól ismerte a hagyományos Ainu dalokat, melyek gyakran történeteket mondanak el, ahhoz hasonlíthatóan, mint a magyar irodalomban Arany János verses eposzai a magyar történelemről. Az Ainu daloknak nagyon sokféle formája van, illetve nagy a lokális variációk száma. A wepeker –ek népmesék prózában, a yukar- ok énekelt eposzok egykori hősökről, és a kamui yukar-ok pedig erősen kötött formájú versek, dalok.
Valamennyire jellemző, hogy gyakran a démonokról, a természet erőiről szólnak, mert az Ainuk gondolkodásában fontos szerepet kapott az emberi világ és a démonvilág kapcsolatának a kérdése. Ezek a legendák, történetek a mesélőkön keresztül maradtak fent évszázadokon át, de az életmód, az életforma megváltozásával a kihalás veszélye fenyegette őket.
Egy nap a három nőt meglátogatta Kindaichi Kyosuke, egy ismert japán nyelvész, és az ővele történt beszélgetés hatására kezdte el Chiri feljegyezni nagyanyja és nagynénje történeteit, egyrészt Ainu nyelven latin betűket használva, másrészt lefordítva japánra őket.
Chiri Yukie tizenkilencévesen elutazott Tokióba az első tizenhárom yukar – verses elbeszélés – kiadását előkészíteni Kindaichi segítségével. Aznap, mikor elkészült, egy szívroham következtében meghalt.
Nem sokkal a halála után megjelent Kindaichi szerkesztésében a könyve, és ez a könyv nagy szerepet játszott abban, hogy széles körben ismertté váltak az Ainu hagyományok. Emellett Chiri szövegei annyira szépek, érthetőek, hogy az Ainu-t második nyelvként tanulók a tanulásnál is használják.
Ezek a dalok, történetek, verses elbeszélések betekintést nyújtanak egy olyan sámán kultúrába, mely nagyon hosszú időn keresztül fennállt, de melynek alkotásaiból mára sok elveszett.