Vannak ilyen bölcs mondások, melyek végigkísérik az életünket, mint például ez a jobb későn, mint soha. A mindennapi életben is, de például a politikában is gyakran előjön. Például későn jöttek rá, hogy a menekültkérdés potenciális veszélyeivel már évekkel ezelőtt foglalkozni kellett volna. Tehát: jobb későn, mint soha, most már elkezdtek foglalkozni vele.
Persze, valójában mindannyian tudjuk, hogy ez a jobb későn, mint soha amolyan vigasztalásféle, mert az igazán jó az, ha valamivel idejében foglalkozunk, sőt lehetőleg előbb, mint mielőtt problémává válik.
Például egy-két napja szerepelt a hírekben, hogy az EU tervezi, hogy elindítanak egy robotokra vonatkozó jogalkotási projektet. Nagyon helyes, talán végre valami, amire rá lehetne mondani, hogy még nem vagyunk elkésve. Vagy lehet, hogy már igen?
Hová soroljuk majd a humanoid robotokat: olyan lények közé, akikre az emberekre vonatkozó törvényekhez hasonló törvények vonatkoznak, mert az elvárt felelősségvállalás is hasonló, vagy tárgyaknak lesznek tekintve a jogalkotásban, és olyan szabványosítási mechanizmusoknak lesznek alávetve, mint például a konnektorok vagy a villanykapcsolók?
És: foglalkozik-e majd a jog a „kevert“ lényekkel, például, amikor egy embert úgy gyógyítanak majd meg, hogy bizonyos szervei robotok lesznek? Akkor az illető státusza is megváltozik?
Mi lesz a mesterséges biológiai lényekkel, a klónokkal? Róluk mit mond a jog? Megkülönböztet majd a jog természetes és nem-természetes embert? Egyforma jogokkal? Két lény konfliktusában szerepet játszik majd a „miféle“? (természetes ember, klón, humanoid robot, stb.)
Nem tudom, hogy ezeket a kérdéseket érinti-e majd a tervezett jogalkotás. A folyamatot kiváltó robotok egyelőre „csak” az autórobotok, az önállóan menő autók. A felelősség kérdése már náluk is áll.
Robotból ember
Kicsi robot, ki
Ember vágysz lenni, tudod,
Mit akarsz? Mit hoz
Mindaz, mi ott lapul majd
Benned, tudatod alatt.
time2life 