Napút folyóirat 2017 3-dik szám Napút füzetek Melléklet A természet és az ember

A Napút folyóirat 2017-dik évi harmadik számában megjelent körülbelül 200 a japán tanka fordításaimból. Ennek a válogatásnak A természet és az ember címet adtam.

Ezt írtam mellé bevezetésül:

A természet és az ember

Japán tankák fordításai német nyelvből

Az ebben a kis kötetben található tankák régi japán tankák fordításai. A fordítások az alábbi könyvből készültek:
Tanka
Japanische Fünfzeiler
Ausgewählt und aus dem Urtext des Manyoshu, Kokinwakashu és Shinkokinwakashu übersetzt von Jan Ulenbrook

Mik is azok a tankák? A japán költészetről keveset tudunk, a gyökerei, a múltja mintha elvesznének az idő végtelen kútjában. A tanka eredetileg dal, s mint ilyen népköltészet. Írásos formában a japán költészet legrégebbi fennmaradt antológiája a Manyoshu, ami lefordítva körülbelül olyasmit jelent, hogy a Tízezer lap gyűjteménye. Összesen 4496 verset tartalmaz, ezek közül 4173 tanka, 262 chôka és 61 sedôka.
A tanka ötsoros rövid verset jelent, amelynek mindössze a szótagszáma kötött, éspedig 5-7-5-7-7 a formátuma.
A Manyoshu gyűjteményben számtalan ismeretlen, név nélküli költő alkotása is megtalálható, míg a körülbelül egy évszázaddal későbbre datált Kokinwakashuban minden szerző ismert, és általában a japán nemességhez vagy papsághoz tartoztak a szerzők. A költészet, éppúgy, mint néhány más művészet, elengedhetetlen része volt a művelt embernek.
A Shinkokinwakashu antológia újabb néhány száz évvel később, valamikor 1180 és 1239 között keletkezett gyűjtemény, amelybe nemcsak az akkori kortársak, de korábban élt szerzők művei is bekerültek.

A természet és az ember. Miért kapta ezt a címet ez a kis válogatás?
A mai ember viszonya a természettel rossz, nagyon rossz. Elrémítően sokat árt az ember a természetnek, annak a természetnek, amelyet egy régebbi kor embere Nagy Anyának nevezett, hiszen a természet ellátta minden szükségessel a gyermekeit. Persze, sokszor féltek is a természetben élő népek a természet haragvásától, a tomboló orkántól, a mindent elpusztító áradástól vagy a lávától. De igyekeztek összhangban, harmóniában élni vele. Nemcsak azért, hogy ne haragítsák magukra az anyát, hanem azért, mert érzékelték, hogy mélyen összetartoznak vele.
Ez a természettel való összetartozás érzés nemcsak az egyszerű, az úgy nevezett primítív népeknél található meg, hanem néhány régi civilizációban is. Így kell néznünk a japán szigeteken élt egykori emberek kulturáját, ha meg akarjuk érteni a szemléletüket, a világfelfogásukat.
Nehéz lenne és fölösleges szétválasztani próbálni, hogy melyik tanka szól a természetről és melyik az emberről. Mert például a következő tanka:

A szülőfalum
Belepte rőtszínű lomb,
A tető mögött,
Sűrű páfrányok között,
Már az őszi szél pörög.

Minamoto-no-Toshiyori a szerző, Shinkokinwakashu gyűjtemény

mintha csak a természetről szólna. Lehet, hogy eredetileg egy kép mellé írták, mint elég sok tankát, különösen a tanka-versenyeken. De tényleg csak a természet ez? Hiszen benne van az ember is, aki átéli ezt, akinek a hangulata, az érzései óhatatlanul kapcsolódnak a látott képhez. Vagy egy másik példa:

Messzire hangzik,
A hegyek közt visszhangzik,
Hegytetőn szarvas,
Mint kínzó vágyból kiált:
Magam vagyok a magány.

szerző: Ótomo-no-Yakamochi; Manyoshu gyűjtemény

Ha meg akarjuk érteni az embert, ha meg akarjuk érteni önmagunkat, ahhoz nem elég a tudatunkkal közelíteni. Az ember sokkal több, mint ami a tudatos rész benne. Ez a mély, ez a nem tudatos rész szoros rokonságban áll a körülöttünk lévő világgal, a természettel. A természet is állandóan érez, a természet is állandóan változik, akárcsak az ember. A kettejük közti rokonság megszólaltatására ezért voltak különösen alkalmasak a természeti képek.

Magamról röviden. 1953-ban Budapesten születtem, 1992 óta élek Bécsben. Pénzkereső foglalkozásként szoftverfejlesztő voltam, ma már nyugdíjas vagyok. Az irodalommal foglalkozás – írás és fordítás – nem egyszerűen hobbi. Olyan szenvedély, amelyhez fontosnak éreztem a függetlenséget, azt, hogy irodalmi útkeresésem során nem nyomaszt a pénzkeresés szüksége, hanem szabadon találok rá arra, amit megírni vagy lefordítani akarok. Így bukkantam rá a tankákra is, és a fordítások mellett magam is sok tankát írtam.