2012. szeptember havi bejegyzések

tudomány és ember

Az unokáimat idös korukban már robotok ápolják majd?  Örül-e egy robot, mikor viszontlátja az embert, akivel a napjait tölti?  Mit érez az a szerencsétlen egér, akinek a hátán emberi fület ‘tenyésztenek’ ?

Akik szokták olvasgatni a tudományos web oldalakat, azok tudják, hogy ezek a kérdések ma már nem a sci-fi körébe tartoznak. Hanem a tudományos fejlödés kategóriába. Ez határozza meg a jövendöt?

Èn úgy gondolom, alapvetöen az emberi kapcsolatok határozzák meg a sorsunkat, az egész emberiség sorsát. Ès ezek közé tartozik az is, hogy mennyi a könnyen manipulálható emberek száma.

 

 

egy kis kirándulás Eisenstadtba

Tegnap voltam Eisenstadtban. Meghallgattam egy Haydn-évforduló koncertet a Bergkirche-ben, (magyarul a Haydn templomban), sétáltam egy kicsit a belvárosban. Èlveztem a szép öszi idöt, a kisváros békességét. Az egyik kép a sétáló utca kis piacát mutatja, a másik egy kapubejáratot, ahol talán nemcsak az én fantáziám kapcsolja össze a két feliratot.(a köben és a táblán)

 

mindenkinek a maga feladata

Pangur Ban

I and Pangur Ban my cat,
‘Tis a like task we are at:
Hunting mice is his delight,
Hunting words I sit all night.

Better far than praise of men
‘Tis to sit with book and pen;
Pangur bears me no ill-will,
He too plies his simple skill.

‘Tis a merry sight to see
At our tasks how glad are we,
When at home we sit and find
Entertainment to our mind.

Oftentimes a mouse will stray

In the hero Pangur’s way

Oftentimes my keen thougt set

takes a meaning in its net.

‘Gainst the wall he sets his eye

Full and fierce and sharp and sly;
‘Gainst the wall of knowledge I
All my little wisdom try.

When a mouse darts from its den,
O how glad is Pangur then!
O what gladness do I prove
When I solve the doubts I love!

So in peace our tasks we ply,
Pangur Ban, my cat, and I;
In our arts we find our bliss,
I have mine and he has his.

Practice every day has made
Pangur perfect in his trade;
I get wisdom day and night
Turning darkness into light.