Az ezévi Poet Antológia Poet História címmel jelent meg. Azért, mert éppen 10 éves a poet.hu, és a szervezői úgy gondolták — helyesen — hogy ezen ünnepi évforduló alkalmából mindenki benevezhessen ne csak az utolsó év terméséből, de az egész 10 esztendőből verset.
Az Örök körforgás cimű versemet neveztem be. Miért? Talán mert az emberek sokkal jobban szeretik a szonetteket, mint a tankákat. 🙂
Ezt az egyetlen szonettet írtam (ebben az életemben).
A könyv ISBN száma: 978-615-80714-9-9
Müller Márta:
Örök körforgás
Kapu mellett észrevétlen állok,
Jönnek, egyre jönnek, szakadatlan,
Időtlen se itt, se ott nem vagyok,
A kapu már feneketlen katlan.
Néhány ezer év, s a kapu nincs már,
Hiába állok egykori helyén,
Minden élőlényt végtelen csönd vár,
Hallgatom őket ma a csöndben én.
A halállal elmúlik-e minden,
Vagy őriz a változás valamit,
Kőben, fűben, fában, nyugodt csendben,
Minden apró életből egy picit.
Újrateremt a szereteterő,
Az életforrásból részegítő.
time2life 