A teremtés kontárjai

Két kis könyvem jelent meg az utóbbi hónapban az epubli-nál, ezeket szeretném röviden bemutatni itt, és természetesen készülök egy-egy oldalt is készíteni róluk, mint az az oldalsó menüben látszik, hogy valamennyi megjelent kötetemről írtam.
Ha ezt a fenti mondatot olvasva és a címmel egybevetve valakiben cinikus kérdés támad: a kontár az írásra vonatkozik-e vajon, akkor az a válaszom: remélem, nem. Az egyik könyvnek a címe a „A teremtés kontárjai”, és az ebben található novellák közül az egyik történeté a Belekontárkodni a teremtésbe. Tulajdonképpen valamennyien ezt csináljuk valamelyest: hiszen minden cselekedetünk visszahat valahogy az életre, nemcsak a magunkéra, de általában az egészre. Az említett novellában ennél kicsit erőteljesebb belekontárkodásról van szó, arról, hogy amikor az emberiség már kénytelen-kelletlen belátja, hogy a klímaváltozás következményei nem megállíthatóak és nem visszafordíthatóak, egy biológus csoport hogyan próbálja az embert megváltoztatni ahhoz, hogy tovább tudjon élni a megváltozott körülmények között.
A másik kis könyvecskében szabad versek vannak. Ennek a kötetnek a címe: Töprengések útközben. Ideteszem ízelítőül a címként is kiválasztott verset:

töprengések útközben

elképzelem, hogy csupa jó szándékú útitárssal indulok,
s az élet sűrűjében közülük több megváltozik
maguk sem tudják, miért
hol rontotta őket az örök vadászat el
észre sem veszik, hogy
aki megy, már más ember

mit tehetek, ha meglátom
ha én észreveszem máson ezt
segíteni nem hiszem, hogy segíthetek

minden embernek magának kell a démonaival megküzdenie
ember voltát csak maga tudja megtisztítani

de mi lesz a kapcsolatokkal az emberek között
maradnak felszínesek,
mint a gépek,
mint a robotok között?

hol van a kapcsolatokban az élet

megjelent egy regényem

Megjelent Az örök keresők cimű regényem, amelyik egy sok szereplős regény.
2018 decemberében jelent meg az epublinál, kapható az epublin kívül például az amazonon, és más online könyvesboltokban is. Egy-két link hozzá:
https://www.epubli.de/shop/buch/Az-%C3%B6r%C3%B6k-keres%C5%91k-M%C3%A1rta-M%C3%BCller-9783746787480/81161#beschreibung

Természetesen készítettem hozzá egy saját külön oldalt is itt a blogon, ezen bővebben lehet olvasni róla, és kedvcsinálóul egy teljes fejezetet is beletettem:

Az örök keresők

(egyébként sajnos megint a nátha uralja a napjaimat, s arról jobb nem írni)

megjelent könyvek

Sajnálnám, ha akadna valaki, aki kíváncsian várta, hogy milyen témáról írok ezen a héten; elnézését kellene kérnem, de a sok egyéb editálnivalóm mellett nem jutott már másra energiám. Az editálnivalók pedig azok az ismertető oldalak voltak, melyeket az oldalsó menüben — Megjelent köteteim menüpont — készítettem el, néhány frissen megjelent könyvemről. Pontosabban két újról, és A robigyerekek újrakiadásáról.
Az új könyvek közül az egyik egy hosszabb elbeszélés, a címe Visz az út. Ìzelítőként oldalt elolvasható az eleje, akit pedig az kíváncsivá tett, az amazonon vagy az epublin már kapható.
A másik kis könyv a Nil novi sub sole Gondolatok latin mondásokhoz tanka formában. Szintén az epublinál jelent meg, és itt is van a bemutató oldalon néhány tanka. (A poet magyar oldalt látogatók némelyiket már ismerik.) Ez a könyv is kapható már az amazonon, az epublin és néhány más online boltban.

a tavaszról

A tavasz az élet megújulásának mindennapi ünnepe ezekben a napokban, a Földnek ezen a pontján. Miért csak itt és most? Mert ott, ahol hideg van, és ott, ahol háború van, ott nem az. Azokon a helyeken a hideg és a félelem dominál, emberen és természeten egyaránt.
De itt, mikor süt végre a Nap, és a magocskákból csíra lesz és megnyílnak, és fejlődésnek indulnak, olyan jó egy kicsit nem gondolni másra! Csak rájuk, a természetre, a növényekre, az újra induló életre. Honnan tudják a növények, a magok és a telet átvészeltek egyaránt, hogy itt az idő, indulhat a fejlődés?
Ha egy kisgyerek megkérdi ezt tőlünk, mit mondunk rá?
Bennük van a program – tegyük fel ezt.
Miféle program? — a gyereket nem elégítik ki a félig jó válaszok.
A kifejlődésük programja – válaszolhatnánk.
Ki írta, ki tette beléjük?
A legtöbb ifjú szülő feltehetően ennél a kérdésnél már türelmetlen lesz, és igyekszik elvágni a kérdések sorát, és másra terelni a szót. Esetleg úgy, hogy a hite szerint felel még valamit, de aztán más témába kezd.
De én olyan öreg gyerek vagyok, aki már csak tovább kérdez:
Honnan tudják a növények pont most, hogy már nem jönnek hideg napok, elindulhatnak a zsenge rügyek? Van bennük hőmérő? Netán figyelik a napi és a heti átlaghőmérsékletet?
Összekapcsolódnak bennem a kérdések, amik akkor jönnek, mikor a természetet figyelem, és amelyek olyankor, mikor biológiát tanulok. Legutóbb például a programozott sejthalálról olvastam, s ott is ilyesfajta kérdések merültek fel bennem: honnan tudja a sejt, hogy eljött a meghalásának az ideje? Amiket a programozott sejthalál folyamatában mint „csomagocskákat” elkészít, azok hová kerülnek? Van-e fogalma erről? (Kvázi hasonlatképpen: mint egy emailnek, van-e címzettje?)

Megtévesztő címet adtál! – vádolhatna egy Olvasó, aki a tavaszról sok minden másra gondol, szerelemre, lírára, romantikus ábrándokra, de véletlenül se a sejthalálra.
No, igen. Talán ez múlik a koron, hogy hány évesek vagyunk. Egy fél évszázaddal ezelőtt valószínűleg neki adtam volna igazat, s gyorsan továbblapoztam volna egy tavaszi versre.

A kertem

A kertem legyen
Inkább dzsungel, ne sivár,
Kurta gyep, benne
Ki ül érezze mindig
Az áramló életet.

Megjelent egy novelláskötetem

Ezekben a napokban jelent meg Az élet láthatatlan ereje címmel egy novelláskötetem az Üveghegy Kiadó gondozásában Magyarországon.

A könyv adatai röviden:
Müller Márta: Az élet láthatatlan ereje (novellák)
Oldalszám: 200
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359422
Kedvezményes ár: 3200 helyett 2400 Ft.

Kapható a kiadónál:

Müller Márta: Az élet láthatatlan ereje

és a Líra könyvesboltban:
https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/az-elet-lathatatlan-ereje

Az élet láthatatlan ereje. Miről szólnak ezek a novellák? Az életről, amit látunk, és mindarról, amit a fantáziánk tesz hozzá. Hajlamosak sokan külön kategorizálni ezeket: van a valóság és van a fantázia birodalma, és ez két külön világ. Nem. Ez a két világ nemcsak összefügg, ezek egy egységnek a részei.

nyárias meleg

Gyorsan szalad az idő, már 10 nap eltelt az előző bejegyzés óta, és tulajdonképpen nem történt semmi. Szép, nyárias, meleg napok voltak, sok időt töltöttem a kertben, így nem nagyon írtam, viszont olvastam. Meg Napot és Természetet tankoltam magamba — lehet, hogy kicsit csúnya kifejezés ez így, de attól tartok, ha szebben próbálnám megfogalmazni, akkor meg azt sütnék rá, hogy ezoterikus.
Ezért csak ide teszek néhány képet:

és egy tankát:

Zajlik az élet

Hasad az anyag
Valahol belül bennem,
Szétporlik, pedig
Még élek, születnek friss
Sejtek, zajlik az élet.

Könyvajánló

Már megint, már megint … saját könyvemnek próbálok egy kis reklámot csinálni. Nem is igazán reklámot, csak egy kis figyelemfelkeltést. Remélem, elnézhető vétek.
Megjelent egy új tanka-kötetetem, Az út és a malom. Ezen az oldalon írtam róla egy kicsit bővebben:

Az út és a malom

Mit mondjak róla röviden? Pure philosophy. Tiszta filozófia, ez volt az első gondolatom.
Aztán beütöttem a google keresőbe ezt, hogy “pure philosophy”, és mit ad ki nekem? Természetesen mindenféle reklámajánlatokat parfümtől egy fitness stúdióig, és szerényen mellettük még Immanuel Kant-t is.
Nem, nem, én nem ezekre gondoltam a tiszta filozófia jelöléssel!
Hanem arra, hogy az életünk, az utunk a megélt filozófiánk, amely megmutatkozik mindenben, a napjainkban. A filozófia ugye szép bölcsességet jelent görögül, az ókoriak igen jól tudták, hogy az az igazi, a szép bölcsesség, amely harmóniára tanít. Amely nem felette áll az életnek, hanem benne halad az élet folyamában, és észrevétlenül is hat.
Örülnék, ha akadna olyan Olvasója könyvemnek, aki utána adna nekem visszajelzést.

Villamoson

Az életemben valahogy úgy adódott, hogy a városi közlekedési eszközök közül sokkal gyakrabban utaztam villamoson, mint buszon.
Már gyerekkoromban is, mikor balettra jártam. Azok a nagykőrúti villamosok azóta legendává növekedtek, mindig tele voltak, karéjban lógtak róluk az emberek.
Itt, Bécsben manapság ritkábban élek meg zsúfoltságot a villamoson, de lehet, hogy ez már a nyugdíjas korom miatt is van: ritkán járok a csúcsforgalomban.
Szeretem a villamosokat, van bennük néha valami baktató szekér jellegű.
Tegnap a villamoson négy kiskamasz fiú beszélgetett nem kiabálva, de olyan hangosan, hogy a fél villamos őket hallgatta. A Star Wars legújabb része volt a témájuk, és hosszú perceken keresztül – körülbelül 20 perces volt az utam – nagy lelkesedéssel elemezték a különböző részleteket: mi a jelentősége, hogy kinek milyen színű fény van a lézerkardjában, miért csak egy embertől származik az összes klón, és így tovább. Nemcsak én mosolyogtam magamban, de a közelben ülő két, már úgy 18 éves kor táján járó fiatalember arcán is kedves mosollyá szelídült a kezdeti gúnyosság. Egy téma, ami mindenkit megfog: legyen őslakos vagy bevándorolt, kicsi vagy nagy, férfi vagy nő. Azt olvastam a Star Warsról nemrég, hogy valláspótló, ez jutott az eszembe. Mikor hallottam gyerekeket ilyen lelkesedéssel beszélni a karácsonyról? Vagy, amit a gyerekek a karácsonyban szeretnek – az ajándékokon kívül értve, természetesen – a család együttléte és melege, az sohasem „téma” egymás között, téma csak valami nem-személyes dolog lehet?
Visszafelé utamon egy másmilyen négyes társaság ült le az előttem lévő sorokba: két idősebb osztrák férfi, két fiatal távolkeleti nővel. Valamilyen irodán keresztül szervezett ismeretség? Házasságközvetítés? Az egyik férfi igen elégedettnek tűnt a neki jutott párral, a másik viszont nem. Még azt is szerette volna, hogy a villamoson inkább a másik férfi üljön őmellé, de végül nem így történt. A nők nem olyan rég érkezhettek, érezhetően még ismeretlen volt nekik sokminden.

Mennyiben hasonlít egy rövid utazás egy villamoson egy-egy életútra? Véletlen, hogy kikkel zár egy villamosba a sors, kikkel találkozunk, kiknek az életébe látunk bele egy csöppnyit?

Az út visz

Az életút visz
Örvényeken át avagy
Csendes vizeken,
Választom vagy sem, élem
Megadatott életem.

Boldog, békés új évet kívánok mindenkinek!

Békés, boldog karácsonyt mindenkinek!

Az utóbbi napokban én is, mint gondolom még sokan, sokaknak kívántam boldog karácsonyt: kinek gyógyulást, kinek jó nyaralást, kinek a vágyai valóraválását, talán csak annak nem tudtam semmi jót kívánni, aki elzárkózott a karácsony gondolata elől másféle vallása miatt.
De biztos vannak sokan, akik még kimaradtak, nekik itt pótolnám most: Békés, boldog, szeretetteljes karácsonyt kívánok!

A jövendőnek pedig ezzel a tankámmal üzennék:

Karácsonyi tisztulás

Röpke pillanat
Karácsonyi erdőben
Nem gyógyíthat meg,
Ha sok ezer városi
Óra rádtelepedett.

egy kis reklám

Mivel én nem vagyok a Facebookon, meg egyéb olyan helyeken, ahol a legtöbben széles körben ajánlani szokták az írásaikat, ezért csak itt hívom fel rá a figyelmet:
Egy ekönyvbe összeszedve megjelent tizenhét novellám, és a három egyfelvonásos.
Megtalálható epub-ként több helyen, Kindle változatban pedig az amazonon.

http://www.epubli.de/shop/buch/Kapuban-M%C3%A1rta-M%C3%BCller-9783737576079/48348