Régi civilizációk

Régi civilizációk

KIDOLGOZÁS ALATT

Sokan írtak már arról, hogy valószínűleg többször létezett már ezen a bolygón, a Földön, a mainál fejlettebb civilizáció. De többé-kevésbé süket fülekre találtak, legalábbis a hivatalos szemléletnek – amit tudománynak neveznek – a képviselőinél, ezért a könyveiket, a megjelent írásaikat az ezoterika kategóriába gyömöszölték; de így legalább ezek nem vesztek el, eljutottak az olvasókhoz.
Magam is úgy hiszem, hogy sokszor volt már itt minálunk, a Földön, a mainál fejlettebb világ, ha jól belegondolok, ez nem is olyan nagy dolog. Tisztában vagyok vele, hogy nekem se fogadná el senki ezt a gondolatot. Mégis, úgy érzem, hogy nemcsak azért nem kívánnék könyvet írni róla, mert már megtették sokan mások, hanem azért sem, mert úgy érzem, hogy engem alapjában a régi világoknak egy másik vetülete, másik aspektusa izgat, mint azon emberek többségét, akiktől valamit olvastam: nem a tárgyak, a kézzel fogható maradványok (melyekből sokat eltüntettek már!), hanem a régi világok gondolkodásmódja, világképe. Ezek szerintem csak részben, mégpedig igen kis részben fejthetőek meg az esetlegesen fennmaradt kézzel fogható nyomokból. De erről majd máskor szeretnék írni; itt ezen a blogoldalon össze szeretném gyűjteni az általam olvasott és érdekesnek tartott könyvek listáját, egy icipicit többként, mint egy egyszerű lista, némi személyes megjegyzésekkel ellátva.
Ennek a kis listának az első változata egészen biztosan dézsa jellegű lesz: sok minden beledobálva, összerendezés, azonosságok fellelése, stb. nélkül.
Bár az emberek többségének valószínűleg első helyen Erich von Däniken könyvei jutnak az eszébe, ha a régmúlt megmagyarázhatatlannak tűnő dolgairól olvas vagy hall, én csak egy Dämiken könyvet szeretnék megemlíteni itt. Nem mintha nem lenne több olyan írása, amelyeket szívesen olvastam, de problémásnak érzem, hogy a fejlett technológiákat, stb. rögtön földönkívüli civilizációkra vezeti vissza, amiket én semmiképpen sem zárnék ki, de azt hiszem, hogy nemcsak azokkal kellene foglalkoznunk. Ugyan bekapcsolom ide a cargo cult témakörét is, vagy például Hausdorf Fehér piramisok könyvét, de szeretném ha ezek nem vonnák el a figyelmet attól, amit én kihangsúlyozni szeretnék: hogy a Földön léteztek már fejlettebb civilizációk, és háttérben hagynám azt a részletkérdést, hogy ezeknek volt-e, s ha igen, mennyi máshonnan származó hátterük.

Nulladikként egy olyan könyvre való hivatkozást szeretnék idetenni, amelyik nem megy a mélybe, de jól összegyűjt sok témát, ami ehhez a témakörhöz kapcsolódik: Mystica Die großen Rätsel der Menscheit. Szerzők: Peter Fiebag, Elmar Gruber és Rainer Holbe. Azon a határon mozog, amit még elfogadnak anélkül, hogy ezoterika bélyeget üssenek rá.

1.
Tore zur Unterwelt. Kiderül belöle, hogy elképzelhetö, hogy sok-sok alagút, járat hálózza be úgy a Földet, hogy nem veszünk róla tudomást. (Steiermark egy részében végzett feltárások.) Ha körbenézünk a Földön, nagyon sok helyen, minden kontinensen, találunk hasonlót: sziklába vájt településeket, templomokat, mesterséges barlangrendszereket, stb.
Miért nem foglalkozik az archeológia azzal a feltevéssel, hogy mindezek egy régi civilizáció nyomai? Miért nem veszik komolyan a Platonnál található leírást, hogy volt egy magas fejlettséget elért civilizáció, amely erös földrengések és vulkánkitörések kíséretében ért véget, és mindezeknek csak az egyik következménye volt, hogy egy része annak a szárazföldnek ma víz alatt van. A vulkánkitörések után, ami por, törmelék, stb. néhány év után letelepedett, az befedhetett sok mindent, ami ma a föld alatt van.

2.
Kraftorte im Waldviertel Szerzők: Robert Bouchal és Gabriele Lukacs

3.
Graham Hancock:   Underworld  The Mysterious Origins of Civilization

4.
Andreas von Retyi: Geheimakte Gizeh-Plateau
Talán hozzáfűzhetném még Herodot -t is. Jó leírást adott a Labirintusról, a Moeris tóról.
Bennem nincs kétség afelől, hogy ezek a föld alatti építmények sokkal régebbiek, mint mondják.
Bár igaz, nem is mondják. Titkos terület. Lezárva. Amiről nem tudunk, amiről nem beszélünk, az nincs. Ma is? A 21-dik században? Miért?
A nagy piramisban talált nem-Szahara homok eredetéről mi a feltételezésünk? Kimutatható-e egy homok vulkáni eredete?

5.
Giants of America
Vázlatos megjegyzések R.J.Dewhurst The Anciant Giants who ruled America című könyvéhez

Már néhány hónapja várakozik ez a könyv arra, hogy a hozzá kapcsolódó gondolataimból valamennyit feljegyezzek, most két dolog járult hozzá, hogy leírok néhány vázlatpont jellegű megjegyzést. Ezen két dolog egyike, hogy újraolvastam Olaf Jansennek a Smoky God című írását a Föld kérgének belsejében élőkről, és feltűnt, hogy ő is körülbelül ilyen méretű emberekről ír (ca. 1,5szer – 2szer olyan magasak, mint a mai átlagos testmagasság). A másik dolog, hogy mostanában foglalkozom a „más gondolatvilágok” témakörrel, és úgy éreztem, hogy bár ez nem tartozik közvetlenül oda, mégis egy-egy vonatkozásban jó, ha majd gondolok rá.
A Giants of America fő mondanivalója, hogy nagy számban kerültek elő Amerikában (elsősorban Ézak-Amerikáról van szó) olyan leletek – csontvázak – melyek a mai embernél lényegesen magasabb, nagyobb emberekhez tartoztak (ca. 1,5szer – 2szer olyan magasak, mint a mai átlagos testmagasság), és mely leletek korát több ezer évesre becsülik. A több ezer év körülbelül a 3000 – 10000 intervallumban helyezkedik el.
Eléggé el nem ítélhető módon ezeket a nyomokat az utóbbi száz év során inkább megsemmisíteni igyekeztek – hivatalosan, ld. Smithsonian intézet – semmint helyes módon megőrizni, és megérteni, értelmezni próbálni. Ennek oka lehet természetesen „csak” az, hogy a tudomány hivatalos képviselői próbálják védeni a pozícióikat és a jelen történelmi felfogását, de lehetnek ennél távolabbra nyúló okok is – gondolok itt arra, hogy a Smoky God Jansenjét is évtizedekig bolondok házában tartották, hogy ne beszéljen. Pedig, ha feltételezzük, hogy mind a kettő igaz – vagyis néhány ezer éve még sok tekintetben másmilyen emberek éltek a Föld felszínén, és ilyen emberek ma is élnek a Föld általunk nem ismert részein – akkor abból sokféle következtetés származtatható.
A vázlatpontjaim, vagyis azok a részkérdések, melyekhez még „visszanéznék”:
1. A „háromfejű istenségről” – melyet ez a könyv Indiáig vezet vissza – fennmaradt nyomok, mint például érmék, képek, stb. körben a Csendes-óceán partjai mentén, legalábbis az északi féltekén.
2. A fehér hajú indiánok (nem keveredik-e két dolog: a tényleg fehér hajúak, és a szőkék? Két külön kérdés!)
3. Payute indiánok, a vörös hajú óriások legendája (Nevada)
4. Magas szintű civilizációra utaló nyomok – például olyan finom készítésű szövet, stb., amire a több ezer évvel ezelőtt élteknél a jelen felfogás szerint nem volt meg az eszköz.
5. A világ más részeivel való kapcsolat nyomai, például római kori pénzérmék, ancient Welsh felirat, stb.
Azt hiszem, ezeknél különösen sajnálható, hogy nem végeztek rendes feltárást, nem próbáltak bizonyítékokat találni arra vonatkozóan, hogy ezek a tárgyak nem az utóbbi évszázadokban, hanem jóval korábban kerültek oda.
6. A régi legendák nyomai – például a sárkány (serpent) motívum régen.
Ezekkel kapcsolatban nemcsak az merült fel bennem, hogy milyen jó lett volna összegyűjteni őket, és nem megsemmisíteni próbálni, hanem az is, hogy az egyidejűségük például a magas szintű civilizációra utaló nyomokkal; tehát sok nagy víztározó nyoma és a sárkány legendák nyomai egyidejűleg mit jelentenek.

6.
Unsolved Mysteries Die Welt des Unerklärlichen (Kiállítás katalógus)
Cargo Cult-nak (vagy németül Cargo Kultnak) nevezik a német és az angol nyelvű szakirodalomban a csendes-óceáni térségben legtöbbet megfigyelt és etnológusok által feljegyzett rítusokat, szertartásokat a különböző természeti népek körében, amelyek nagy valószínűséggel egy magasabb fejlettségű civilizációval való találkozásból fakadtak. (Nem tudom, hogy van-e rá magyar terminológia.) Ezekhez gyakran hozzátartozik a jövevények átal használt tárgyak utánaépítése, például egy fából készült mobiltelefon.
Ehhez hasonló módon készültek sokkal-sokkal régebben is tárgyak, olyanok, melyek igen messze voltak a Földön bármelyik állam fejlettségi szintjétől abban az időszakban, és így jogosnak tűnik a feltételezés, hogy idelátogató másmilyen lények felszerelésének, tárgyainak az utánzataiként készültek. A hivatalos tudomány ezekhez való hozzáállása ambivalens, mivel az egész témáról „nem szokás” beszélni, legalábbis anélkül nem, hogy ne aggatnának rá ezoterikus címkét. Ezért, akik tudósként, szakemberként mégis állásfoglalásra kényszerülnek, azok egyfajta szorítóban érezhetik magukat. Két példát szeretnék bemutatni, melyek ellentétes előjelűek: az egyikben a ködösítési szándék, a másikban a megismerési vágy volt a domináns.
Az első egy Kolumbiában talált, legkevesebb 1500 évesre becsült kis arany tárgy, repülő. Olyan repülő, melynek formája leginkább a mai amerikai Shuttle űrhajókra emlékeztet. Ezeket – több hasonlót is találtak — sokáig olyan megjelölésekkel tartották nyilván, hogy „biomorph” „zoomorph”, „Rovar”, „madár”, „repülő krokodil”, stb. Az amerikai Aeronautical Institute-ban alaposan megvizsgálták ezeket a tárgyakat, és megállapították, hogy olyan magas szintű aerodinamikai tudást mutatnak, amely az állatvilágban így nem található meg (a repülésre képes állatok technológiája más). De kik készíthették ezeket? A hivatalos archeológus válasz: „Sámánok kokainmámorban ilyen keveréklényeket hoztak létre” sokaknak nem kielégítő. Márcsak azért sem, mert ahogy neurológusok és pszichológusok egybehangzóan megállapították, semmilyen kokainmámorban nem lehet, egyszerűen képtelenség olyan modelleket készíteni, melyekhez hasonló közlekedési eszközöket majd 1500 év múlva használni fognak. A hiányzó tudást nem lehet a kokainmámorban megszerezni.
A másik példám az úgy nevezett Dogu szobrocskák, Dogu figurák. Ezeket főleg Japánban találták, ahol sokkal „természetesebb” a földönkívüliek létének elfogadása a köztudatban, mert magát az uralkodó réteget is onnan származtatják. A Dogu figurák korát is több ezer évesre becsülik, és egyik legfontosabb ismertetőjelük, hogy mintha óriási szemüvegeket viselnének, és komplikált felépítésű ruházatot. Két tudós, Matsumura és Zeissig egymástól függetlenül arra a következtetésre jutottak, hogy ezek űrhajós öltözeteket ábrázolnak, s viselőik valószínűleg más bolygókról érkeztek ide. Feltételezéseiket, egyéb dokumentumokkal és fényképekkel együtt elküldték a NASA-nak, az amerikai űrhajózási hivatalnak. A NASA komolyan vette őket, nemcsak alaposan megvizsgálták ezeket, de elkészíttettek egy űrhajós öltözéket a leírás alapján. Elismeréssel és köszönettel válaszoltak a két tudósnak, mert a modellen található ötletekből még tanulni is tudtak.
Miért írtam le ezt a két kis példát? Szeretném ezzel is megőrizni őket, s azt a meggyőződésemet bemutatni, hogy milyen sok múlik a hozzáállásunkon. Az emberi tudás – de ha úgy tetszik valószínűen minden földönkívüli tudás is – sohasem lehet egy zárt, merev rendszer, csak nyitott, az új befogadására állandóan képes, és a dogmákat kiküszöbölni tudó.

7.

I. Velichovsky Welten im Zusammenstoss (Világok összeütközése) Sok érdekes dologról ír, régi írásokban fennmaradt elbeszélések és természeti népek legendái mögött keresi az elképzelhető természettudományos magyarázatot. Tőle példának azt emelem ki, amit a leghihetetlenebb történetnek nevez. A leghihetetlenebb történet Josua könyvében áll (10:12), amely szerint a nap megállt a pályáján (vagy megállítva lett), és majdnem egy egész napot késlekedett azzal, hogy lemenjen. Lehetséges lenne ez? Valószínűleg igen. Ha egy meteor eső vagy egy üstökös olyan közel haladna el a Föld mellett, hogy ez befolyásolná a Föld mágneses terét, vagy „megbillentené” a Föld tengelyét, akkor ez olyan csalódást okozna a földi szemlélőnek, hogy úgy tűnne, mintha a nap állna, sőt, esetleg még visszafelé mozogna. De ilyenkor még sok más jelenség is kísérné az üstökös elvonulását, például sok mindent elpusztító kőzápor hullana a Földre. Pontosan ennek a leírása szerepel még Josua könyvében.

8.
Sybillinische Weissagungen.
Hány világpusztulás volt már? Nemcsak Platon szerint, több. Ez a könyv is egy krónika a múltról, kérdés, hogy milyen régről, s kérdés, hogy mennyire s hogyan értjük.
„Unter der Sternen sah ich das Drohn einer leuchtende Sonne, und erblickt’ eines Mondes entsetzlichen Zorn in den Blitzen. Kampesschwanger waren die Sterne, und Gott lies sie kämpfen. Denn statt der Sonne befanden sich längliche Flammen in Aufruhr. Aber des schwindenden Mondes gedoppeltes Horn ward verändert. Luzifer lenkte die Schlacht, und stieg auf den Rücken des Löwen. Alsbald stieß ins Genick dem jungen Stiere der Steinbock, aber dem Steinbock raubte der Stier seinen Tag der Heimkehr. Und die Waage verdrängte Orion, das nicht mehr sie bliebe. Jungfrau tauschte sich ein der Zwillinge Teil im Widder. Nicht mehr schien die Plejade, der Drache verleugnet’ den Gürtel. Hindurch durch den Gürtel des Löwen tauchten die Fische hinein. Nicht mehr harrte der Krebs, denn er fürchtete sich vor Orion. Der Skorpion ging los auf den Schwanz des schrecklichen Löwen. Und der Hund glitt ab infolge der Flamme der Sonne. Wassermann aber entzünd’ die Macht des starken Phaeinos. Uranos selber erhob sich, bis er die Kämpfer erschüttert, und im Zorne sie jählings hinabgestürzet zur Erde. Schnell dann hinab zu Okeanos’ Bad geschleudert, versetzen sie die ganze Erde in Brand. Sternenlos blieb die Äther.”

9.

The Sacred Science of Ancient Japan, Lost Chronicles of the Age of the Gods.
Japán hivatalosan elismert történelme két klasszikus dokumentummal kezdődik, ezek a Kojiki és a Nihon Shoki. Ezek a régi szövegek bemutatják a korai császárok életét, és a főbb eseményeket egykor, igen hasonló módon ahhoz, ahogy a régi kínai krónikákban szerepel, melyeknek mintául szolgáltak. Ugyanakkor, azokkal ellentétben tartalmaznak sok mindent, ami szájhagyomány útján maradt csak fent, többek között az univerzum és az ember teremtésének a történetét.
Nem tudom, hogy a mai Japánban hányan hisznek a teremtés melyik módjában, ugyanakkor a tudományos archeológia kimutatott az imperiális korszak előtti hosszabb primítív korszakot is. Ez nyilván ellentmondás valamelyest a Kojiki és a Nihon Shoki által bemutatottakkal. Ott ugyanis, nem arról szólnak, ahogy a jelen világ a primitívitásból kifejlődik, hanem éppen ellenkezőleg: egyfajta hanyatlásról valami fejlettebbből a mai állapotokba.
Nyilván ez sem egyedi jelenség a Földön. Hesiod a történelmében négy nagy világkorszakról beszél, és az a történet sem a sötétségből a világosságba való felemelkedés, hanem éppen ellentétes irányú folyamat: út a halhatatlanságból a gyenge fizikai testek világába. Hasonló leírásokat megtalálhatunk az indiai védákban, a mayák ciklusaiban és másutt is.
Miért kezeljük ezeket mind ellentmondásként? (A kezeljük szó többes száma a mai általános felfogásra vonatkozik.) Muszáj mindent „kategória dobozokba” erőltetnünk: ez tudomány, az meg hit? Feltétlenül ellentmondás van a kettő között, vagy lehet, hogy a látszólagos ellentmondás feloldható?
Úgy gondolom, hogy nagyon hasonló kérdés ez, mint amit sokan felvetnek (például a Velichovsky könyvekben is szerepel): a darwinizmus vagy a katasztrófaelmélet a helyes? Erre is azt kérdezem: biztos, hogy a kettő kizárja egymást, nem lehet, hogy összeegyeztethetőek?
Lehettek katasztrófák a Földön – egészen biztosan voltak – amelyek jelentős változásokat hoztak, és voltak békésebb, csendesebb, a nagyobb átalakulások szemszögéből nézve nyugodtabb korszakok, ahol más erők egymásrahatása, sok kis erőé, formálta a fejlődést.
Éppen így, szerintem bolondság azt képzelni, hogy az univerzumban nem volt még intelligensebb lény ennél a mai embernél, szomorú is lenne, szerintem. De, mint ahogy a madárnak is el kell engednie a fiókáit, az emberiségnek is magának kell megtanulnia, hogy hogyan találhat a rá a kifejlődése jó útjára – amely nem pusztítást, nyomort, szenvedést hoz az élőknek.

10.
H. Hausdorf. Die weisse Pyramide.

Annyi mindennel foglalom el magam, hogy — sajnos? — sohasem jutok ide, hogy rendesen megírjam ezt az oldalt. Viszont a témája néha elöjön. Ezért most ideteszek egy ehhez kapcsolódó naplóbejegyzést 2021 január végéröl.

“Tegnap megnéztem ismét az Avatar, Aufbruch nach Pandora filmet. Természetesen tetszett. Két gondolatkört szeretnék most ezzel kapcsolatban megemlíteni.
N1. Az örök kérdés: mi az Ember? Az állatfaj-formától függ, amiben megjelenik? Azt hiszem, hogy látens módon sokan egyetértenek velem, hogy nem. Az intelligencián múlik? A humanitáson? A nagy Egészhez való viszonyon? A kevésbé fejlett világ és a fejlettebb világ összecsapása. Feltehetően sokszor előfordult már, és nem csak a mi Galaxisunk történetében. Milyen ember-kép maradt fenn? Lehet, hogy a helyes válasz valahol ott van, hogy „ebből is, abból is egy kicsi”?
N2. A Földünk mitológiái és legendái szerint itt is volt már hasonló történetre példa, ahol a fejletlenebbek, a „primitívek” kvázi elkergették az égből érkezőket. Hol voltak rá példák?
Jó kérdés. Miért nem foglalkozik vele a tudomány? Mert az mindent tagad eleve, ami a földönkívülieket érinti?
Biztosan akad, aki nálamnál több választ tudna kapásból adni, én most csak kettőt. Az egyik egy utalás a Popol Vuhban, a másik pedig H. Hausdorf Das chinesische Roswell könyvében található említett példa és leírás. Az ott szereplő leírás alapján amit ott valaki egyszer véletlenül megtalált, az annak a laboratóriumnak és berendezésnek a maradványa lehetett, amit a filmben látunk. Éspedig azok a „dobozok”, szarkófágok, „ágyak”, „sírok” — ki tudja mi lenne a leghelyesebb elnevezés – amelybe a filmben a távolból érkezettek a testüket fektették, mielőtt „átszálltak” az avatarba.
Miért gondolom, hogy ezeket egy primitívebb faj „elkergette”? Arra talán nincs bizonyíték, hogy expedíciójuk hogyan ért véget, de a környéken máig fennmaradtak mendemondák arról, hogy a gyors mongol lovasok sokszor elijesztették az „égből leszállt embereket / lényeket”.
(Érdekes, hogy több helyen úgy maradt fent, hogy az idegenek a Plejadokról érkeztek.)

A Hausdorf könyvhöz hozzá akarok tenni még egy megjegyzést. A zárómondata egy idézet Clive Staples Lewis-tól: „Die Götter werden mit uns erst dann von Angesicht zu Angesicht sprechen, wenn wir selbst ein Gesicht haben.”
Sokáig nagyon tetszett ez a mondat. Úgy éreztem, hogy az egyénre is – sok élet tekintetében – és az egészre is, a még kialakulatlan, nem egységes Föld-lélekre is igaz. De most már kételyeim is vannak: egységesek vajon ezek az istenek? Nem úgy van-e, hogy vannak közöttük olyanok, akik jóindulatúak, jók az emberrel szemben, segíteni akarják, türelemmel és nem erőszakkal a kifejlődését, és vannak köztük olyanok, akik csak „biomasszának” tekintik az embert, olyasminek, mint az állatokat, akiket csak kihasználni és felhasználni akarnak? Azt hiszem, hogy a válasz igen. Vannak jók és vannak rosszak köztük is, akárcsak az emberek között. Ezt is meg kell tanulnunk válogatni, választani tudni, a kifejlődésünk során.”

11.
M.A. Cremo, R.L. Thompson: Verbotene Archeologie. Die verborgene Geschichte der menschlichen Rasse.

12.
E.Däniken A rejtélyes istenek.

13. Jo Marchant: Decoding the Heavens (Antikythera Fragments)

14.
Rövid emlékeztető olyan tárgyakról, melyek out-of-place-k

Az ancient origin 2015 szeptemberi cikke alapján

T1. 2000 évesnél, vagy még annál is többnél idősebb elemek (áramszolgáltatáshoz); és vílágítótestek (kvázi óriásvillanykörte), srb.
Több helyen is, Bagdad, Egyiptom, stb.

T2. Több százezer éves fal maradványa Texas

T3. Több millió évvel ezelőtti atomreaktor maradványa, olyan urániummal, amely a természetben nem jön létre – Afrika, Gabon, Oklo.

T4. Antarktisz térkép abból az időből, amikor az Antarktiszt még nem borította hó (vagyis a térkép olyan képet mutat helyesen, a papír, amin az ábrázolás van „csak” néhány száz éves.

T5. 2000 éves szeizmoszkóp (földrengésjelző) Kínából. (Luoyang, Zhang Heng)

T6. 150000 éves csövek, melyek kivezetnek egy hegy mélyéből egy tóba.
Kína, Baigong hegy és barlang.

T7. Antikythera szerkezet

T8. Több százmillió éves szénréteg lerakódásban beágyazódott csavar (Skócia)

T9. Sok millió éves perfekt gömb formájú tárgyak, több helyen: Dél-Afrika (Ottosdal), USA (Utah, Navajo)

T10. Minimum 1500 éves nem rozsdásodó vasoszlop Delhiben (India). (A ma használatos technológiában a vas mellett olyan adalékanyagok vannak, amelyek ott teljesen hiányoznak.)

T11. Ulfbehrt viking kard.
Az ehhez szükséges technológia csak min. 800 évvel később alakult ki.

T12. Több millió éves kalapács, Texas; más munkaszerszámok Aix-en-Provance, Franciaország.

T13. Egymillió éves (?) híd maradványai (a tengerben) India és Sri Lanka között;
Fal Bahamák körül?

…stb.

15.

A Trilobitok ca. 260 millió éve kihaltak, Darwin elmélete szerint akkor még nem volt ember. De:

Trilobit 19. Feb. 2005, 15:40
Im Jahr 1968 ging William Meister mit seiner Familie seinem Hobby nach. Er sammelte gerne Fossilien. 43 Meilen nordwestlich von Delta im Staat Utah (USA) machte er einen bedeutenden Fund. Als er an einer Stelle des Felsens hämmerte, blätterte eine Schicht ab. Zu seinem Erstaunen waren auf der Felsplatte die Abdrücke zweier menschlicher Füße zu sehen, natürlich versteinert. Es handelte sich um einen rechten und linken Fußabdruck ohne erkennbare Einzelheiten wie sie von Zehen oder der Verse verursacht werden. Unschwer war zu erkennen, dass dieser Mensch Schuhe getragen hatte, da der Rand der Sohle deutlich scharfe Konturen im ursprünglich weichen Untergrund hinterließ. Die Hacken hatten aufgrund des Körpergewichts einen etwas tieferen Eindruck als die Fußspitze hinterlassen, was auch in dieser Art zu erwarten wäre. Für sich allein betrachtet ist der Fund eines versteinerten Schuhabdrucks schon fast undenkbar, denn Schuhe tragende Menschen soll es erst seit wenigen tausend Jahren geben. Die größte Überraschung und wissenschaftliche Sensation befindet sich jedoch am inneren Rand des Absatzes. Der linke Fuß hatte einen Trilobiten zertreten, der für einen Fachmann wie Meister unschwer zu identifizieren war. Dieser eindeutige Fund, der von etablierten Wissenschaftlern gar nicht erst kommentiert wurde, beweist, dass der Darwinismus und damit die Evolution eine Erfindung darstellt. Nach der gängigen Lehrmeinung müsste dieser Mensch vor mehreren hundert Millionen Jahren gelebt haben, da die Trilobiten seit Urzeiten bereits vor den Lebzeiten der Dinosaurier ausgestorben sein sollen. Auch die Datierung des den Abdruck beinhaltenden Gesteins wurde von Geologen in das Zeitalter der Trilobiten verlegt. Nach der gängigen Lehrmeinung müsste der Mensch damit älter sein als das Geschlecht der Dinosaurier, da diese Tiere aufgrund der Entwicklungsgeschichte zu Zeiten der Trilobiten noch nicht existiert haben sollen. Der Mensch lebte demzufolge also zu Beginn der Evolution? Dieser Schluss liegt nahe, falls es sich nicht um eine Fälschung handelt oder man einen Außerirdischen in Betracht zieht, der irgendwann die Erde besuchte und seine Fußabdrücke hinterließ. Es muss noch erwähnt werden, dass in der Nähe dieses Fundortes noch andere versteinerte Fußspuren gefunden wurden, jedoch ohne weitere Besonderheiten wie in dem beschriebenen Fall.

16.