Alopecia. Jelentése magyarul kopaszság, de olyan kopaszság, amely nem a haj leborotválása miatt van. Az alopecia hajzat elvesztése időskorban, betegség vagy más ok következtében. A nőknek több, mint a negyven százaléka idősödő korában alopeciában szenved, ahol a szenvedést jobbára csak pszichésen, lelkileg kell érteni, mert a haj kihullása általában nem okoz fizikai fájdalmakat.
De helyes-e vajon, hogy lelki fájdalmat okoz? Nem ez a természetes, az idős kor velejárója? Ezt a kérdést a különböző korokban más és másképp ítélték meg. Manapság a közvélemény a kopaszságot úgy érti és úgy kezeli, mint valami betegséget. Az évek számának előrehaladtával egyre többen igyekeznek utánanézni, hogy hogyan segíthetnének ezen a „bajon“, milyen kozmetikumot, gyógyszert vagy hajápoló szert használjanak. Gyakran elrejteni igyekeznek a kopaszságot, parókával vagy másképp. Némelyek még önkínzó módon hajbeültetésre is vállalkoznak.
Ahelyett, hogy örülnének a növekvő kopaszságnak. Mert a régmúltból, az ókorból arra is találhatunk sok-sok példát, hogy a kopaszság — vagy legalább a félkopaszság, a homloktól felfelé — dicsőségnek számított, az intelligenciát jelezte. Több művészeti alkotáson, képeken és szobrokon láthatunk bizonyítékot erre, gyakran a Madonnát is ilyen félkopasz fejjel ábrázolták. Még korábbra visszamenve az időben egy egyiptomi falábrázoláson Ekhnaton fáraó két lányát lehet látni, mind a kettejüknek teljesen kopasz a feje. Az görög civilizációban elsősorban a filozófusok, a bölcsek körében találhatunk sok kopaszt vagy félkopaszt, akik büszkén viselték azt, mint például Sokrates,
Volt egy ókori filozófus, Synesius von Kyrene, aki himnuszokat írt a kopaszságról, amelyeket Lob der Kahlheit (A kopaszság dicsérete) címen összegyűjtve fordítottak le mai nyelvekre. Ezekben többféle szempontból megvizsgálta a kopaszságot, úgy, mint biológiailag, a kozmológia és a görög mitológia szempontjából, és a kortársai számára azt a tanulságot szűrve le, amit a következő két idézet az írásaiból jól mutat:
„ Von den Haaren konnte gezeigt werden, dass sie Ausdruck von Unvernunft, tierischer Natur und
Teil der Front gegen das Göttliche sind.“ Magyarul: „A hajról tehát ki lehet mutatni, hogy az a butaságnak (az értelem hiányának) és az állati természetnek a külső jele, megnyilvánulása, és mint ilyen része az „isteni“ elleni frontnak.“
„„Wenn du einen Kopf siehst, der vollkommen haarlos ist, dann kannst du darauf vertrauen, dass dort der Geist eingezogen ist, dann kannst du den Kopf für einen Tempel des Gottes halten“ Magyarul: „Ha egy teljesen haj nélküli fejet látsz, ott bízhatsz abban, hogy beköltözött oda a szellem, tehát úgy tekintheted azt a fejet, mintha Isten temploma lenne.“
Igaza volt vajon? Többen voltak hasonló véleményen a híres ókoriak közül, például Hippokrates is.
Ezzel ellentétben nem maradt fent, hogyan vélekedett minderről az a személy, akitől Synesius a filozófiát (s feltehetően a matematikát is) tanulta. Itt jön egy kis meglepetés sok olvasómnak: ez a valaki ugyanis nő volt, sűrű szőke hosszú hajú, nem idős nő egy fennmaradt ábrázolás szerint, akit Hypatiának hívtak. Hypatia filozófia és matematika professzor volt Alexandriában körülbelül 355–415 Krisztus után és azért nem élte meg az idős korát, mert felheccelt fanatikus keresztények a templomban meggyilkolták. Èlete és halála többeket megihletett, több könyvet írtek róla és érdemes megtekinteni George William Mitchell róla készült festményét (lásd lent).
A kopaszság szinte minden korban foglalkoztatta az embereket, hol úgy, hogy büszkék voltak rá, hol pedig úgy, hogy elrejteni igyekeztek. A középkorban ennek még a fele-fele változata is megvolt: például, ha megnézünk egy Immanuel Kantról készült portrét, az a kompromisszumot mutatja: elöl a kopaszság, a fej hátsó felén a paróka.
Friedrich Nitzsche nem volt a kopaszság híve, ha a róla készült képet nézzük. De a Tragédia születése című könyvében bizonyos mértékben ez áll a középpontban. Ott ugyanis Apollót és Dionysost állítja egymással szembe. Apolló a rendezett, a tiszta, az önmagát mérsékelni képes személyiség, amíg Dionysos a „sok borzas hajú“, a rendezetlen, a kicsapongásra hajlamos, az extrém felé elhajló. Nem nehéz megérteni, hogy mit jelent a „haj“ és a „haj nélküliség“ itt.
Azt hiszem, hogy ez még annak sem mond ellent, hogy a bibliai Sámsonnak a hajában van az ereje. Ez a hajban levő erő ugyanis a vad erőt jelenti. Azt a vad erőt, amelyet a szellemnek kellene megszelídítenie.
Lehet, hogy sem az ókori felfogás nem volt tökéletes, sem a mai nem az? Lehetséges. Ha egy harmadik szemével nézném — mondjuk egy alien szemével, aki frissen érkezett e bolygóra, de olyan, mint egy szellem, semmilyen „földi anyagból“ álló teste nincs — annak az egész kérdés értelmetlen lenne. Mindenkinek, aki másban véli felfedezni a lényeget, annak ez kérdés értelmetlen.
Keserédes öregség
Kopaszodom és
Okosodom. Nem hiszem
Az összefüggést.
Ezernyi színnel jön a
Keserédes öregség.
Kopasz vagy sem
Kopasz vagy sem, ne
A külsőt nézd, mi belül
Van, azt tanuld meg
Látni, szavakból és a
Tettekből kiviláglik.
time2life 