1. A farkas és a bárány
A farkas megpillantott egy bárányt, amely a folyó partján ivott, és elhatározta, szépen megokolja azt, hogy felfalja. Feljebb állva a folyó partján, szemére hányta azt, hogy felzavarja a vizet, és nem hagyja öt inni. Erre a bárány azt felelte, hogy épp csak a szája szélével iszik, s egyébként sem zavarhatja a farkasnak a vizet, mert ö áll lejjebb, a farkas feljebb. A farkas erre így beszélt: De tavaly szidtad az apámat! Akkor én még nem is éltem — válaszolta a bárány.
Mire a farkas: Ne faljalak fel csak azért, mert bövében vagy a mentségeknek?!!
2. A rossz szándékú ember
Egy gonosz ember megállapodott egy másikkal, hogy hazugságot bizonyít rá a delphoi jóshelyre. Amint a jóslás megkezdödött, egy verebet fogott a kezébe, és eltakarta a köpenyével. Ìgy ment be a szentélybe, megállt, és megkérdezte, hogy élö-e, amit a kezében tart, vagy élettelen. Az volt a terve, hogy ha élettelent mond a jóslat, élve mutatja fel a verebet, ha meg élöt, megfojtja, és úgy húzza elö. Az Isten azonban átlátta gonosz tervét, és a jósnö azt felelte: “Hagyd abba ember, hiszen rajtad áll, hogy amit fogsz, élö legyen vagy élettelen.”
3.
(folyt. köv.)
time2life 